Buttózok valamit

Balra Csilla néni és Pista bácsi látható. Ezek a Duplo figurák Luca kedvenc játékai közé tartoznak, akiknek egy álmos szombat hajnalban kellett nevet adnom, amikor Luca a "Papi, buttózzok valamit!" felkiáltással hozta tudomásomra, hogy mivel játszunk. Erről, az azóta már a családunkban rögzült szóról, a buttózásról jutott eszembe, hogy összeírok egy-két lucás mondatot, kifejezést. Ezek valószínűleg így olvasgatva nem lesznek annyira szórakoztatóak, mint élőben, mert a hangsúly, hanglejtés és a valós kiejét leírhatatlan, de legalább mi emlékezni fogunk rájuk pár év múlva is.

Határozott egy csajszi

Semmi kétség, Luca olyan gyerek, akire tökéletesen illik a csajszi kifejezés. Elképesztően huncut, hihetetlen módon tud nézni a kis boci szemeivel, végtelen könnyedséggel csavarja ujja köré az apját, tele van élettel, imád emberek között lenni, szeret a csatjaival játszani, és még sorolhatnám. Talán egyetlen tulajdonság hiányzik belőle, ami megvan egy csajsziban, az a vagányság, bár ha arról van szó, hogy ellent kell mondani a szüleinek, akkor nagyon bátor, és nem törődik a következményekkel. Márpedig mostanában elég sokszor teszteli a határait:

Emma? Vince? Szavazz!

Ahogy azt már az előző bejegyzésben említettem, jön Luca kistestvére!!!! A fotón lévő 6 x 8 mm-es kis sötét folt Emma, vagy éppen Vince - odafent már valószínűleg eldöntötték, csak nekünk nem szóltak még, viszont tippelni attól még lehet, sőt kell is ott jobbra! Mivel az utolsó menzesz kezdőnapjától számítják a terhességet, hivatalosan öt hetes, azonban az ultrahang napján szerintünk inkább 10-12 napos volt a kicsike. Még semmilye sincs csak egy három fős családja, akik nagyon várják február 8-át, amikor papír szerint meg fog születni. Persze ha kicsit hamarabb jön, akkor az apja után lesz megint egy fafejű bak a családban.

Kis közös nyaralás

Előző héten egy hosszú hétvégére lementünk Hegymagasra, és nem is csak hármasban a szűk család, hanem a Zsömbölyi-Gyöngyös famíliával (Kriszta, Gergő, Ákos) közösen áztunk-fáztunk pénteken, és együtt is sültünk meg szombat-vasárnap. Amit előzőleg mindannyian sejtettünk, az utólag maximális be is igazolódott: elképesztő jól éreztük magunkat mind a hatan (sőt nyolcan, de erről később), a két mókuska pedig olyan jól megtalálta a hangot, hogy öröm volt nézni, sőt sokszor alil-alig kellett rájuk néznünk. Itt-ott egy kis "nem adom", "enyém", "ne vedd el", de enélkül szerintem el sem képzelhető egy két és egy három éves játéka, de ezen kívül közös bújócska, közös bicklizés-motorozás, közös duplózás és rajzolás stb..