2008. május 23.

Miután Samut már toltuk benne...

Megoldódott egy újabb probléma: Kriszta, Balázs és persze Samu nekünk adták babakocsijukat, legalább is arra az időre, míg meg nem érkezik majd Samci kistesója. A gépsárkány azon túl, hogy igen menő további számos pozítivummal rendelkezik:
  1. 65 cm-nél keskenyebb, így befér a világ legszűkebb ajtójával rendelkező liftünkbe, azaz a harmadik emelet nem génkezelt ember számára is megközelíthetővé válik vele.

  2. Sehr praktisch, ahogy drága muttikánk mondaná, mivel egy mozdulattal összecsukható és kinyitható. Azért az őszinteség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy még gyakorolni kell azt az egy mozdulatot, mert a tegnap esti, Krisztáéknál tartott bemutatón csak Balázsnak sikerült azt a mozzanatsort produkálnia, amivel esernyő méretűvé válik a cucc. A dolog szépséghibája, hogy Bazsi bokaszalagját tegnapelőtt műtötték, így bénázásunk arra kényszerítette, hogy 3,5 kg-os gipszével odadöcögjön, majd fél kézzel és fél lábbal megalázzon minket.

  3. Ízig-vérig ismerjük a járgányt, mivel annak idején mi is toltuk ebben a kocsiban Samut. Így hát tudjuk, hogy a fék pont megfelelően fog, a négyes kicsit nehezen kapcsolható, a napellenző tökéletesen takar, ha szükség van rá, és kiváló futóművel bír a kicsike.

Utánanéztünk: kapható hozzá mózeskosár kiegészítő, amit valószínűleg beszerzünk, és ezzel együtt remélhetőleg mielőbb vissza kell majd adnunk Cincikéének.

Az alábbi képen valamit nagyon nem értünk a szigligeti várban egy 2006-os kiránduláson. Samu ekkora már rég maga mögött hagyta a babakocsit. További képek találhatók még itt: http://picasaweb.google.com/mueller.mate/Egy2006OsKirNdulSAKovCsCsalDdal

Nincsenek megjegyzések: