Ezt követően meglátogattuk keresztfiúnkat, Bertit, aki maga nyitott ajtót, azaz már totyog. Lassan semmi haszna nem lesz a készségfejlesztő játéknak, amit a szülinapjára kapott.
Este pedig átjött Mari-Lichti-Robi-Gergő kvartett, de sajnos velük csak csonka estét töltöttünk együtt, mert Luca nem akart elaludni. Konkrétan fél 10-től úgy ordított, hogy már-már kezdtünk aggódni, hogy valami komoly baja van. Úgy sírt és kiabált torka szakadtából 20 percet, hogy közben ki sem nyitotta a szemét. És ez lehetett a kulcs, mert amint kinyitotta rögtön megnyugodott és egy kis szopi után aludt reggelig. Persze mikor kezdett el sírni? Éppen amikor barátainknak azt ecseteltük, "hogy már több mint egy hete minden éjszakát végigalszik", meg, hogy "az esti 9 órai szopi után reggel fél9-9-ig szundizik". Nem volt valami hiteles a mesénk, pedig a vasárnap estét leszámítva tényleg így van.
Ma Luca megkapta a diperte emlékeztetőt. Hősiesen észre sem vette, amikor beleszúrták tűt (persze elnézve a combját, ezen nem csodálkozunk), viszont amikor belenyomták az anyagot, akkor már jelezte, hogy ez nem volt ínyére való. De ekkor is csak kb. fél percet hüppögött, aztán teljes nyogalom. Ja és még valami: szóltunk "kedvenc" dokiknéninknek, hogy mérje meg legyen szíves, milyen hosszú a csajszi, mert azt látjuk, hogy lassan lelóg a pelenkázóról, meg hogy kitölti a kiskádját, de azért mégis szeretnénk tudni, hogy pontosan mennyi az annyi. Utólag azt kell, mondjam, hogy centire erre az eredményre jutunk akkor is, ha kettőnk közül valamelyikünk ránéz a gyerekre és mond egy számot, mert ezt a mérési módszer nem alkalmaznám, mondjuk hídépítésnél. A gyerek behúzott nyakkal, görnyedt háttal, felhúzott lábakkal volt 60,5 cm (53 cm-rel született), de ilyen testtartásban Michael Jordan is kényelmesen ellene a Sziklakápolnában. Szóval az én olvasatomban a mi kis bogyókánk legalább 62 cm. Nem mintha ennek jelentősége lenne, mert egyfelől gyönyörű, másfelől pedig így is, úgy nehéz vele együtt ebédelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése