Egy posttal lejjebb azon örömködtünk, hogy milyen sok a változás, és milyen jó látni, hogy fejlődik a kismókus. Ezt követően Luca ma este drága Jolinéni egyik kedvenc szavával élve rátrompfolt erre is. A hatos szopi után Eszter betette a fekvőkébe (copyright by Stell - mivel járókának még nevezhető, mert csak fekszik benne). Papi leült mellé újságot olvasni, mami pedig kiment a konyhába. Ez persze, mármint hogy nem foglalkozik olyan intenzíven Lucával senki, tarthatatlan állapot számára. Méltatlankodását eleinte finom kis kiáltásokkal fejezte ki, majd úgy gondolta, hogy mélyen a szemembe néz éreztetve azt, milyen lelketlen vagyok, amiért olvasni próbálok ahelyett, hogy neki énekelnék valamit. Ahhoz azonban, hogy szemmel verhesse az apját oldalra kellett fordulnia, amit olyan játszi könnyedséggel tett meg, hogy csak na. Persze az alsó keze megakadályozta, hogy átforduljon, de miután Stell hasra fordította egy-két fekvőtámasz után úgy átfordult, ahogy Sike András ellenfelével az olimpiai döntőben. Ha ilyen ütemben változnak a dolgok, nem fogjuk bírni bejegyzéssel.
És a végére néhány kedvenc:
Luca kedvenc Bayern München futballistája Luca Toni. A fenyők közül luc a kedvence, népdalok közül pedig a Hull a szilva a fáról, mert van benne egy olyan sor, luca-luca kukolica delce (legalább is raccsoló apja előadásában).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése