Luca végtelenül élvezi, hogy eljött a jó idő, még akkor is, ha rendszeresen záporok szakítják meg a napsütést. Bár akár süt a nap, akár jégeső esik, ő mindig kifelé vágyik. Még szerencse, hogy kiköltöztünk - és még egyszer kiköltözünk - Barossra, ahol kert van, meg kutyaugatás, meg rigófütty, meg "pitpanvirág", meg "patucsbogár". Itt lehet az úttesten motorozni, még akkor is, ha Luca szerint az veszélyes, lehet gyalog menni ringatóra, érdemes volt biciklit és gyerekülést venni, és még sorolhatnám. Egyszóval egy csomó minden megváltozott, és Kishusi számára elképesztő lehetőségek nyíltak meg a szórakozásra.
Apósom kertje az egész család büszkesége, nem véletlen, hogy 1-2 éve a kerületi kert szépségverseny másodikja lett - elképesztő, hogy van ilyen verseny, de tényleg van. Itt készült a fenti kép is. És bár természet szépségeiben itt a kerületben nincs hiány, májusban csapatostul ellátogattunk az alcsúti arborétumba, ahol egy félnapos séta alatt lélegző ciprustól kezdve a békákig ezer érdekes dolgot látott a kis Bogyó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése