Kis közös nyaralás

Előző héten egy hosszú hétvégére lementünk Hegymagasra, és nem is csak hármasban a szűk család, hanem a Zsömbölyi-Gyöngyös famíliával (Kriszta, Gergő, Ákos) közösen áztunk-fáztunk pénteken, és együtt is sültünk meg szombat-vasárnap. Amit előzőleg mindannyian sejtettünk, az utólag maximális be is igazolódott: elképesztő jól éreztük magunkat mind a hatan (sőt nyolcan, de erről később), a két mókuska pedig olyan jól megtalálta a hangot, hogy öröm volt nézni, sőt sokszor alil-alig kellett rájuk néznünk. Itt-ott egy kis "nem adom", "enyém", "ne vedd el", de enélkül szerintem el sem képzelhető egy két és egy három éves játéka, de ezen kívül közös bújócska, közös bicklizés-motorozás, közös duplózás és rajzolás stb..
Miután csütörtökön este felé leértünk a két teljesen felpörgött manót lehetetlen volt letenni aludni. Luca, aki 9-nél tovább még soha nem maradt fent, Gergő érkezése után átesett a holtponton, és 10-ig le se lehetett lőni őket. Miután behorpasztottak, úgy fél 11-kor végre elfogyaszthattuk a jól megérdemelt fröccseinket. Éjjel egy körül a szülők is elmentek aludni, azzal a tudattal, hogy már csak öt óra, és újra kelni kell. De a rajcsúrozás megtette a hatását: Gergő rekordhosszúságot aludt, és Luca is csak fél 8 után ébredt.
Reggeli, szomorkodás az eső miatt - ami persze a gyerekeket nem nagyon érdekelte -, ebéd, kis szieszta, és irány Szigliget. A várban Gergő lángost sütött tűz és alapanyagok nélkül (a kis Gordon Ramsay), Luca lefejelte a vár kápolnáját (pedig tudta, hogy ott lakik Zsézsus), minket meg majdnem elvitt az orkánerejű szél, de nagyon klassz volt fent. Aztán irány a móló, és már el is jött a vacsora. Bár Gergő este nem nem igazán volt arra tekintettel, hogy Ákos mielőbb nyugodt körülmények között szeretné megbontani az évfordulós juhfarkot, azért csak koccintottunk már az éjszakába nyúlóan.
Szombat-vasárnap aztán igazi balatoni idő lett. A salföldi majorban egyetlen lócitromba se estek bele a gyerekek, a badacsonyi Szent Orbán étteremben (már a választások előtt is így hívták) kajáltunk, majd a Tour de Balaton miatt kicsit a tervezettnél később, de visszaértünk a szőlőbe. Délután turistáskodás, fagyizás Keszthelyen, és egy kis Balaton, még ha a víz nem is volt fürdésre alkalmas. Vasárnap délelőtt kirándulás a hegyen, aztán paprikás-krumpli főzés paprika nélkül (de megoldották a lányok), és a szomorú búcsú.
És hogy miért voltunk nyolcan? Ahogy a lenti képeken is látszik, Krisztának már csak hetei vannak hátra, és a szombaton elvégzett gyorsteszt szerint Lucának is kistesója lesz!


Made with Slideshow Embed Tool